Szív érrendszeri diéta
TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGEKNEK
Napjainkban minden második ember szenved valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésben,
melyek kialakulásában számos tényező (rizikófaktor) szerepet játszik.
A legfontosabb rizikótényezők:
♥ elhízás (főleg a hasi típusú)
♥ magas vérzsír értékek (koleszterin, triglicerid)
♥ magas vércukorértékek
♥ helytelen táplálkozási szokások (zsírban, koleszterinben gazdag táplálkozás,
túlzott mértékű sózás, kevés zöldség- gyümölcs- és halfogyasztás, finomított, cukrozott
élelmiszerek fogyasztása, túlzott mértékű kávé és alkoholfogyasztás)
♥ helytelen életmód (mozgásszegénység, dohányzás, stressz)
Vannak olyan tényezők, melyek nem a táplálkozási- és életmódbeli hibákból erednek. A szív-és
érrendszeri megbetegedés gyakoribb idősebb korban. Az érfal egyre merevebb, rugalmatlanabb, a
véráramlás lassul, a koleszterin így könnyebben lerakódik. A nőknél ritkább az előfordulása, ugyanis
az ösztrogén (női nemi hormon) védi az ereket a koleszterin káros hatásaitól, a klimax után azonban
ez a védőhatás megszűnik. Egyes esetekben a családi halmozódás is kimutatható a háttérben, mely
örökletes tényezők jelenlétére utal.
A diéta összeállítása:
1.) Egyénre szabott energia bevitel
Célunk az ideális testtömeg elérése és megtartása. Az étrend energiatartalmának a beteg állapotához
kell igazodnia (függ: nemtől, kortól, fizikai aktivitástól). A túlsúly esetén energiaszegény étrendet kell
tartani (ez általában nőknél 1200-1400, férfiaknál 1600-1800 kcal bevitelt jelent naponta).
2.) A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése
A telített zsírsavak emelik legjobban a koleszterinszintet, felelősek az érszűkület kialakulásáért. A
legtöbb telített zsírsav a sertés-, a marha-és a bárányhúsban, sertés- és baromfizsírokban (libazsír,
kacsazsír), szalonnában, tepertőben valamint a lefölözetlen tejben (házi tej) található. Helyezzük
előtérbe az alacsony zsírtartalmú fehér húsok – csirke, pulyka, hal, vad – fogyasztását. A szabad
szemmel látható zsírt, a csirkebőrt, mindig távolítsuk el. A zsírbevitel csökkentését bizonyos
ételkészítési technológiák is elősegítik, úgymint a főzés, párolás, vagy a teflon edény, a cserépedény,
az alufólia, sütőzacskó használata.
Tejtermékeknél is a kisebb zsírtartalmú változatok illeszthetők be (1,5 % tej, kefir, joghurt, sovány
sajtok, félzsíros tehéntúró, 12% tejföl). Magas zsírtartalmú szalámik, kolbászok, disznósajt, szalonna,
tepertő helyett sovány sonkafélék fogyasztása előnyösebb.
3.) Koleszterin-bevitel csökkentése
A felesleges koleszterin lerakódik az erek falában, beszűkíti azokat, érszűkületet, érelmeszesedést
okoz. A koleszterin-bevitel csökkentése alapvetően az állati eredetű zsírok mennyiségének
megszorítását jelenti. A vajat helyettesítsük margarinnal, a sertés- és baromfizsírt napraforgóolajjal. A
szárnyasok bőrét, ha lehet (még az ételkészítés előtt) távolítsuk el. A magas koleszterintartalmú
tojássárgája legtöbb ételből minőségromlás nélkül kihagyható. A belsőségek bőséges
koleszterintartalmuk miatt ritkán és kis mennyiségben szerepelhetnek az étrendben. A húsok,
húskészítmények és a tejtermékek közül is a zsírszegény fajtákat válasszuk. Mivel az állati eredetű,
magas zsírtartalmú élelmiszerekben a telített zsírsavak mennyisége magas, és ezek kétszer olyan
mértékű koleszterinszint emelkedést okoznak a vérben, mint a koleszterin-bevitel. A mangalica húsa
jóval nagyobb zsírtartalmú, mint a hússertéseké, és zsiradékának koleszterintartalma sem kisebb,
mint más fajtáké, tehát a koleszterinszegény diétában fogyasztása nem indokolt.
4.) Telítetlen zsírsavfogyasztás növelése
A telítetlen zsírsavak két nagy csoportját különböztetjük meg:
• a többszörösen telítetlen zsírsavakat
• az egyszeresen telítetlen zsírsavakat
Ezek a zsírsavak a növényi eredetű zsiradékokban (növényi olajok, margarinok, olajos magvak)
találhatók nagyobb mennyiségben. Csökkentik a vér káros (LDL) koleszterinszintjét és emelik a
jótékony, védőhatású koleszterint (HDL). Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban különösen gazdag az
olívaolaj. A többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. az Omega-3 zsírsavak) elsősorban a tengeri halakban
(tonhal, lazac, makréla) és a busa húsában fordulnak elő. Legfontosabb hatásuk a HDL- (védő)
koleszterinszint emelése és a trigliceridszint csökkenése mellett, hogy megakadályozzák a
véralvadásért felelős vérlemezkék összecsapódását, így a trombózis kialakulását, ezért ajánlott heti
egy alkalommal a halfogyasztás.
5.) Rostfogyasztás növelése
A friss és aszalt gyümölcsökben, a zöldségfélékben, különösen a hüvelyesekben (bab, borsó, lencse),
az olajos magvakban (diófélék), és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékekben nagy mennyiségben
található élelmi rostok többféle jótékony hatással rendelkeznek. Az élelmi rostok a táplálékkal bevitt
koleszterin felszívódását akadályozva gátolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a
kockázatát. Ajánlott tehát a sok zöldség- főzelék-és gyümölcs, barna kenyér, magvak, müzlik,
barnarizs, teljes kiőrlésű lisztekből készült tészták fogyasztása.
6.) Szénhidrátfogyasztás összetételének megváltoztatása
A túlzott szénhidrátfogyasztás egyrészt elhízáshoz vezet, másrészt közvetlen növelheti a
trigliceridszintet. A szénhidrátféleségek közül luxuskalóriának számítanak a cukrok. Ha a
trigliceridszint emelkedett a cukorfogyasztás korlátozása, valamint a magas szénhidráttartalmú
élelmiszerek(pl. kenyér, tészta, rizs, édességek, stb.) fogyasztásának mérséklése is szükséges. Ajánlott
a cukor helyett a mesterséges édesítőszerek használata. Ha nincs testsúly többlet, és csak a
koleszterinszint emelkedett, a trigliceridszint normális, akkor a szénhidrát-korlátozás felesleges.
7.) Alkoholfogyasztás csökkentése
A kékszőlő héjából származó, a vörösborban is megtalálható rezveratrol nevű molekula értágító
hatása mellett megakadályozza a vérrögök kialakulását, valamint csökkenti a koleszterinszintet.
A mértéktartó borfogyasztás (napi 1-2 dl) nem káros. A mértéktelen alkoholfogyasztás azonban növeli a
szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, valamint emeli a trigliceridszintet.
8.) Sóbevitel csökkentése
A magyar lakosság háromszor-, négyszer több sót (nátrium) fogyaszt, mint amennyi ideális lenne a
szervezet számára. Ezért zömmel a túlsózott élelmiszerek (füstölt húsok, sajtok, bizonyos konzervek)
felelősek, részben pedig az ételek mérték nélküli sózása. A konyhasó mennyiségét csökkentsük,
kerüljük a sózott sütőipari termékeket (sós kifli, sós keksz, sós perec), konzerveket (készétel
konzervek), sózott olajos magvakat (sós mogyoró), a különböző nátrium tartalmú ételízesítők (pl.
sültcsirke-fűszersó, vegeta, stb.) mértéktelen használatát. Az ételek ízesítésére használjunk
zöldfűszereket (pl. vasfű, majoranna, kapor, zeller, bazsalikom, stb.), kerüljük az utósózást.
9.) Ásványi anyagokban gazdag táplálkozás
Az ásványi anyagok közül a magnézium, cink, mangán és krómfogyasztás növelése kedvezően
befolyásolja a szív- és érrendszeri megbetegedések alakulását. A magnézium gátolja a vérlemezkék
összecsapódását, így nélkülözhetetlen szerepet játszik a trombózis megelőzésében. A cink fontos
szerepet játszik a HDL- koleszterin képzésében, a mangán és a króm csökkenti a koleszterinszintet,
ugyanakkor a védő HDL- koleszterint növeli. Ezen ásványi anyagokat nagy mennyiségben
tartalmazzák: a barna kenyér, búzacsíra, búzakorpa, szója, hüvelyesek, olajos magvak és az aszalt
gyümölcsök.
10.) Életmód változtatás
Fontos a rendszeres fizikai aktivitás, a stresszhelyzet kerülése, a dohányzás abbahagyása.
Mérsékeljük a kávéfogyasztást. Napi egy, gyengébbre főzött vagy koffeinmenetes kávé
engedélyezett.
11.) Antioxidánsok, flavonoidok
A zöldségfélék és a gyümölcsök számos olyan egészségvédő hatású anyagot (antioxidánst,
flavonoidot) tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak többek között az érrendszer
megóvásában, csökkentik a megemelkedett koleszterinszintet és gátolják a vérrögképződést, ezáltal
megakadályozzák a trombózis kialakulását. Antioxidáns hatású anyagok bizonyos vitaminok (pl. béta-
karotin – az A vitamin elő anyaga, a C, E vitamin), flavonoidok és bizonyos ásványi anyagok is.
- Béta karotin: mely a növények sárgás, narancsvörös, vörösesbarna színét adja, de az
élénkzöld vörös színű zöldségfélék is jelentős mennyiségben tartalmazzák. Magas ß-karotin
tartalommal rendelkezik a sárgarépa, sárgadinnye, paraj, rebarbara, mángold, paradicsom,
piros paprika és a kelkáposzta
- C vitamin: táplálékaink közül főként a friss (esetleg mirelit) zöldségfélék, gyümölcsök,
burgonya, csipkebogyó tartalmazzák. Fontos tudni a C-vitaminról, hogy nagyon hőérzékeny,
hőkezelés hatására hamar elbomlik, ezért célszerű nyersen elfogyasztani a gyümölcsök és
zöldségek egy részét
- E-vitamin: forrásai pl. a növényi olajok, margarinok, olajos magvak, és a búzacsíra
- Flavonoidok: a növényi élelmi anyagok tartalmazzák: szeder, eper, fekete ribizli, szőlő, szilva,
alma, körte, narancs, kivi, banán, a zöldségek közül a hagyma, a zöldpaprika, spenót,
káposzta, zeller, fehérrépa, karalábé, brokkoli, stb.
- Szelén: a szervezetben képződő antioxidáns enzimek fontos része. Csonthéjas gyümölcsök,
teljes kiőrlésű gabonák, halak, húsok tartalmazzák
Az antioxidáns anyagokat étrend-kiegészítők formájában fogyasztani nem indokolt, mert egy
változatos, természetes forrásból származó élelmiszereket tartalmazó étrend is biztosítani tudja
szervezetünk számára mindazon anyagokat, amelyek megóvják testünket az egészségkárosító
folyamatoktól.
Egy tudatos táplálkozás akár költségkímélőbb is lehet, mintha táplálék-kiegészítőkapszulákra
szorítkozva próbálnánk meg egészségünket visszaszerezni, megtartani.
Forrás: Állami Szívkórház, Dietetikai szolgálat, Balatonfüred, Gyógy tér. 2.
